2008. november 25., kedd 14:45 Eljött a perc...
...zengi az első nóta, és bizony, nyíregyházi barátaink két év után új albummal örvendeztettek meg bennünket. A korong november 21-én került a boltok polcaira és "A végén majd meghajlunk" fedőnevet kapta. 11 szám található rajta (az eddigi legkevesebb), a műsoridő cirka 40 perc.
Első hallásra a hangzásvilág hasonló az előző albumhoz, mégis valamivel zúzósabb, köszönhető ez talán a pörgős (bár kissé sterilen szóló) dobtémáknak is.
A címadó dal egyből egy remek indítás, jó kis fogós dallamokkal.
Az ezt követő "Illúzió" a lemez egyik legjobb száma szerintem, jó szöveggel, fülbemászó refrénnel. Nem lepődnék meg, ha készülne majd hozzá videoklip is. (Jóslatom időközben beigazolódott: ebből a dalból készült először klip - ITT megtekinthetitek akár HD minőségben is)
"Pont olyan, mint én" - Ez egy pesszimista nóta, a dallamvilága mégis vidámnak mondható. Tetszetős. A negyedik a sorban a "Nem megy tovább", ez mondandójában az előző felvétel folytatásának is tekinthető.
"A békéhez túl sokan vagyunk" - Nem egy slágerdal, ettől függetlenül komoly mondanivalóval bír.
A "Sok száz kismadár" szöges ellentéte az előző kettőnek, egy vicces szám, főleg ha eljutunk az utolsó mondatokig, akkor nyer igazán értelmet az egész szöveg. :) Az "Istenek szemével" egy kemény társadalomkritika, zeneileg túl sok újat azonban nem hoz.
A "Mi ilyenkor szoktunk sírni" albumon nem volt romantikus nóta, ezt az űrt most az
"Elbaszott szerelem" tölti be. Jó kis dal, kb. hasonló, mint a "Sziámi". Szerintem koncerteken biztos fogják játszani.
"Az év dolgozója": bejön nagyon az introja, és a refrén is fülbemászó. A mondanivaló is jó, ez az a szerzemény, amit minél többször hallgat meg az ember annál jobban tetszik.
A lemez tizedik felvétele szerintem a "csúcspont", ez "A Benned rejlő jóság" névre hallgat. Legfőképpen a refrén (Viki énekli) és a szóló miatt, azt kell mondjam, a lemez húzódala!
A záróakkordot a "Hattyúk taván" jelenti, persze itt nem az operára kell gondolni, hanem egy jó kis pörgős zenére, mely méltó lezárása a korongnak.

Szerencsére Alvinék az új dalaikban már nem feltétlenül ragaszkodnak a jól bevált "intro, verse, refrén, verse, refrén, szóló, refrén, refrén" dalszerkezethez, így egész érdekes felépítésű számok születtek. Viki énekelhetne többet is (bár sokan nem szeretik a hangját), azért elég sokat vokálozik, és egy (remek) refrén is neki jutott. A basszustémák némileg háttérbe szorultak (nem is nagyon emlékszem olyan részre, ahol csak a "bőgő" szól), a fő hangsúly a (szóló)gitáron és a gyakran géppuskaszerű hangzású dobon van. Fúvósok az előző albumhoz hasonlóan most sincsenek, és vonósokat és billentyűsöket se nagyon keressünk, ettől függetlenül a hangzás (természetesen punk-mércével mérve) kellően összetett lett.

Az új Alvin és a mókusok albumban tehát összességében nem kell csalódnunk, sőt, nagyon sok kellemes percet szerezhet nemcsak rajongók, hanem a dallamos, mégis ütős (punk)rock muzsikát kedvelők számára is. A CD ára (szokás szerint) kifejezetten barátságos (1500 Ft), tessék hát elballagni a lemezboltba, és ha tetszett, akkor a végén majd meghajolni... 

2008. november 13., csütörtök 19:20 2 évet kellett várni, és lassan (nov. 21.) kijön az új Alvin és a Mókusok album, mely "A végén majd meghajlunk" címet kapta. A címadó nóta már elérhető a neten, és én se voltam rest, mindjárt csináltam is hozzá egy kis montázst. Íme:

2008. szeptember 29., hétfő 13:52

Hétvégén ittmaradtam Újvárosban, és szombat délután egy remek élményben volt részem: élőben hallgathattam az ablakból Korda Gyuri és Balázs Klári koncertjét. :) A kolinkkal szemközti parkban volt felállítva a színpad, onnan szólt a muzsika, remekül hallatszott. A setlist nagyjából hasonló dalokból állt, mint az EFOTT-on, természetesen a "Mamma Maria" is felcsendült. Gyuri bá' megnyugtatott mindenkit, hogy jönnek még ide. A nyári fesztiválkoncert élményei újra felelevenedtek bennem, jó volt na, már ezért is megérte ittmaradnom! :)

2008. július 22., kedd 3:24 Yeeeeeeeeahhhhhhhhh! Ez a "kis" kurjantás egyrészt annak szól, hogy végre tudtam egy egészségeset aludni, másrészt pedig annak, hogy egy remek 5 napos bulin vagyok túl, ugyanis az elmúlt hét nagy részét az EFOTT-on töltöttem, életemben először. Jöjjön hát erről egy röpke beszámoló, szigorúan a teljesség igénye nélkül. :)
Az utazás odafelé viszonylag kalandosan zajlott, először csak Pestig vettem jegyet a nagy sietségben, utána pedig kiderült, hogy Tommyék már elindultak a Déliből, így majd csak a helyszínen találkozunk. No sebaj, gondoltam ráérek odamenni, a kapunyitásnál úgyis sokan állnak, tolakodjon akinek hat anyja van. :) Végülis nekem lett igazam, az ígért dél helyett 3 óra után nyitották meg a kapukat, akkor kezdhetett el betódulni a tömeg (persze csak szigorú csomagátvizsgálás után), én 4 után megérkezvén elég gyorsan bejutottam, még az ásványvizemet se kobozták el. Mondjuk az csak bent tűnt fel nekem, hogy az egyikben "véletlenül" vodka volt. Még jó, hogy vittem narancsot is. :P Lakhelyem egy Tesco által forgalmazott gúla alakú szövetkunyhó volt, melynek felállítása tökéletesen simán ment. Magyarán felvertem a Tesco Gazdaságos sátramat. ;) Szép kék színe van (volt), ahogy a kempingben körülnéztem ez elég népszerű márka volt, szerencsére én ráírtam a nevemet is, biztos ami biztos alapon. A másik népszerű sátortípus a magától felálló volt, ez meglepő módon nem a Viagra, hanem a Quechua kódnevet viselte, alapjáraton egy pizzakorongra hasonlít, majd miután kiszedi az ember, pikk-pakk egy sátorrá alakul. (összehajtani már nehezebb, a szomszédok szenvedtek is vele rendesen) No, szóval berendezkedtem a kis lakhelyembe, leccucoltam, majd Tommyval és Gergővel nekiláttunk feltérképezni az akkor még csak épülőben levő szigetet. Igen, a szigetet, ugyanis a rendezvény a dunaújvárosi Szalki-szigeten volt, melyet egyik oldalról egy tó (amiben sajna nem lehetett fürdeni higiéniai okok miatt), másik részről pedig a Duna határolja. Sok helyszín még akkor épült, a 0. napon még csak egy színpadra szerveztek műsort, ez pedig a HÖOK sátra volt. Mielőtt benéztünk volna, előtte összefutottunk pár BMF-es arccal, akik többek közt a hegyaljás élményeiket mesélték. Ja volt vízipipa is, dinnyés-fahéjas keverékű. :)
Némi kitérő után tehát a koncertek felé vettük az irányt, épp a "Csináld a fesztivált" fedőnevű program zajlott, Dévényi Tibi bá'-val, Somló Tamással, Tóth Verával, Auth Csillával, Szolnoki Péterrel és egyebekkel. A régi idők nagy slágerei mellett a közelmúlt egy-egy emlékezetesebb darabja is elhangzott. Őket követte a Rómeó vérzik, kik nagy lelkesedéssel igazi Rock and roll bulit adtak a jó félháznyi közönségnek (na persze nem olyan Fenyő Miki-félét. :)). A végéig nem maradtunk, mivel időközben megszomjaztunk, így csak a Ludditák második felére értünk oda. Na azért ennyire nem voltunk szomjasak. :) A csajok magukhoz mérten lelkes kis hip-hop bulit toltak, bár a női rap fogalma számomra kissé furcsa (már-már bizarr), ennek ellenére a közönség élvezte a muzsikát. Még egy bő negyedórás freestyle rész is volt a végén, számomra nem ez a stílus áll a legközelebb mégis kellemes rész lett. A nap végeztével viszonylag korán nyugóvóra tértünk, hogy kellően pihentek legyünk a holnapra. Régen aludtam már sátorban, jól feltörte a hátam a göröngyös föld, a polifoam nem egy nagy eresztés. Bár állítólag a kemény az jó a hátnak...

Az első nap kora délutánja lazítással telt, kiültünk a tópartra (ha már fürdeni nem lehet) és nyugágyakból figyeltük a tájat. Ez ám az aktív pihenés! Persze némi elemózsiát is magunkhoz vettünk, hogy legyen energia estére. Kezdésnek indítottunk egy stand up comedyvel, a színpadon Hadházi László dolgoztatta a rekeszizmokat. Egész jókat mondott, bár meglepő módon azokon a poénokon maradt csendben a közönség nagy része, amelyen én kezdtem harsányabb kurjantásba, mikor meg mindenki hahotázott akkor én burkolóztam szolidabb csendbe. Na, azért ennek ellenére jó volt, bár kicsit soknak találtam a káromkodást. :) Ezután némi szieszta következett, majd egy kis szomjoltás után (ásványvíz), szemrevételeztük a Zanzibárt is, közben Robiék is megérkeztek. Ennek örömére megint megszomjaztunk, szerencsére a Kozel sörfalu ekkor már nyitva volt. Azt kell mondjam ez volt a fesztivál egyik legjobb helye, remek hangulattal, minden este vicces programokkal, karaokeval. Első nap egy cseh ska formáció lépett a deszkákra egyenesen Prágából, élükön egy feka(!) csajjal aki csehül énekelt, de nem ám olyan csehül, hanem jól! :) Olyannyira, hogy a hely apraja-nagyja táncraperdült. A háttérben levő felirat mondjuk engem kicsit szíven ütött:
"Velke popovice nem a pogózásról híres...hanem a sörről!"
Hmmm... A hangulat fokozódott a sörök meg fogytak. Benéztünk a Vad Fruttikra, akiket
eddig csak névről ismertem, az utolsó számuk egy ugrálást megért, nem is volt olyan rossz. :) Ezután már besötétedett és a Bikini is elkezdte, mikor Tommy meghívott vmire. Mivel tudta, hogy én igényes vagyok, így egy Tokaji aszúval akart meglepni, ez sikerült is. Azonban aszú helyett vörösbort kapott, kb. Dankó Pista kategóriájút. :D (ennek a hatásmechanizmusát egy korábbi Alvin-koncerttel egybekötött beszámolómban lehet olvasni) No, azért "efott" a pohárka, így a két részes női fürdőruha nevét viselő "nagy öreg" csapat fellépésének végére oda is értem. Jó bulit adtak, a közönség is mindent beleadott. Meg kellett állapítanom, hogy Peta akár reggelig is elszólózott volna, magas szinten tolja nagyon, de D. Nagy Lajos hangja is a régi. Szóltak a nagy slágerek is, a "Közeli helyeken" végére több száz öngyújtó lengett a Nagyszínpad légterében, a "Részegen ki visz majd haza" meg természetesen már a záróakkordot képezte - be kellett látnom, hogy a szövege még mindig aktuális. Jók voltak!
Hosszú-hosszú beállás után következhetett a Republic, kiket régebben nagyon szerettem, mára ez a lelkesedés kicsit alábbhagyott, de jó volt hallgatni jó pár régi, számomra már-már múltbavesző dallamot. Ezeknek egy részét a pihenőpultnál tettem meg, majd átruccantunk Nórival a Pokolgépre, mely az Újváros és vendégei színpadon zúzott. Szó szerint, a nagy öregek jól tolják még most is. "Gép-gép-gép! Pokolgép!" Skandálta a metál-vérű publikum, Rudán Joe-ék legnagyobb örömére. Mire visszaértem, már kicsit későre járt, még korzóztunk egy csöppet ide-oda, majd tudomásul vettük, hogy hamar elröppent az első nap...

A viszonylag korai kelés után nagy elánnal vetettük bele magunkat a második napba, délelőtt főleg az ásványvíz fogyott (dögmeleg volt), napközben csocsóztunk is meg botorkáltunk, meg kellett állapítanunk, hogy napközben elég nagy pangás uralkodott a szigeten a kempingen kívül. Az esti programok közül Ganxtáék fellépésébe néztem bele, egész kellemes performansznak tűnt, bár nem maradtam végig. Este is elég jó idő volt, így egy röpke folyadékpótlás után bevágódtunk a Magna Cum Laude elejére, kik meglepő módon egyik legnagyobb slágerükkel, a "SZINezd újrá"-val indítottak. Lengett a kéz jobbra-balra, a hangulatra nem lehetett panasz, de meg kellett állapítanom, hogy ez nem az én világom. A "Hirtelen felindulásból elkövetett emberölelés" című nóta alatt jöttem ki. A HÖOK sátra volt a következő célálommás, ahol gyerekkorom (és "rap-korszakom") nagy kedvencei, az Animal Cannibals tagjai csűrték-csavarták a rímeket. A hangulatra nem lehetett panasz ("Ez itt a legnagyobb buli!"), még bodysurf is volt! Ennek mondjuk a biztonsági emberek kevésbé örültek... Ezután a sörfaluban rekedtünk (tényleg nagyon jó hely), majd jött a Kispál meg persze a borz, kik megtöltötték a Nagyszínpad előtti teret. "Csak egy szavatokba kerül..." - mondta Lovasi a visszatapsoláskor, zárásként pedig mindenki dalolászhatta: "Ha az életben nincs már több móka..." - persze ez azért szó szerint nem volt igaz, akadt még móka, hiszen ekkor tartottunk a fesztivál felénél. A vihar szerencsésen elkerülte Dunaújvárost, annyira nem is áztam be. :) (Tesco-tent™ 4eva'!) Viszonylag pihenten térhettem tehát nyugovóra, egy fergetegesnek ígérkező harmadik nap reményében.

Pénteken napközben tovább aszalódtunk a hőségben (a sátorban már kora reggel elviselhetetlen volt a hőkatlan), szerencsére az ásványvizemből is maradt estére, így bizakodva vártam a programokat. Kezdésnek Kiss Ádámot akartuk megnézni Tommyval, kicsit későn ebédeltünk, ezért mire odaértünk a Café sátorhoz, már 30 méteres sor kígyózott a bejáratnál.
Na, erről ennyit - inkább elmentünk csocsózni a Kozel sátorba. Volt face to face változat is, szigorúan két személyre, illetve óriás 6 személyes asztal is. Az 1-1 elleni játék jó móka volt! :) A lengőtekét is kipróbáltam, kezdésnek levittem 5-öt, de utána már annál nehezebb volt eltalálni a maradékot. Nem is jött össze, így a nyereménypóló a sörfaluban maradt... Folytatásként irány a Nagyszínpad, megnéztük Zorallékat. Barbaró nyúzta a húrokat, Szasza pedig jellegzetes orgánumával dalolta a jól ismert szövegeket, a közönség elég visszafogottan tolta, amúgy ütős koncert lett. A sok "Hajrá magyarok"-ozás engem kissé vmiféle Kárpátia koncertre emlékeztetett, ennek ellenére az összhatás pozitív volt. A feldolgozás-cunami után meglátogattuk a sátrat a maradék "ásványvíz" készlet kifosztása érdekében, majd irány az általam már nagyon várt Prosectura, akik az Újváros és vendégei színpadon léptek fel. A koncert azt kell mondjam maximálisan felülmúlta a várakozásaimat, Imre Norbiék fantasztikus bulit adtak! Sok punk gyűlt össze, remek hangulat alakult ki! A pogó is király volt, kb. 15-20 fős, a nagy acélbetkós arány ellenére is élveztem a "táncot". :) A legutóbbi lemez legjobb nótái mellett ("Felperzselt szív", "Iszok") szerencsére elhangzott az egyik kedvencem is, a "Kell egy tank". Na itt már teljesen berekedtem. 100 szónak is egy a vége: az első Prosectura bulim volt, de biztos, hogy nem az utolsó. 10/10-es!
Némi pihenés után indultunk a HÖOK sátor felé a többiekkel, ugyanis a póker közvetítések koronázatlan királya Korda Gyuri, és persze az ő Klárikája léptek fel némi késéssel. A tömeg ekkor már türelmetlenül várt, a színpad környéke is megtelt, és mint egy fél óra "spét" után meg is érkezett a sztárházaspár, akik káprázatos atmoszférájú koncertet adtak. Persze a közönség véralkaholszintje se verdeste 0-ás értéket, talán éppen ezért is tombolt több ezer ember egyszerre a várva-várt "Mamma Maria" slágerre. Gyuri bá' megköszönte mindenkinek a részvételt, azt mondta sajnálja, hogy nem ülhet le pókerezni mindenkivel (nem foszthat ki mindenkit, hehe). Kétszer tapsoltuk vissza őket, szó szerint eksztázis volt. :) Ez után át akartam nézni Junkiesra, ami viszont nem sikerült, mert mire odaértem már az erősítőket pakolták el. Hát ez nem nyert, viszont Gergő komám elmondása szerint jó buli volt, még a pogó is egészséges létszámú lett. Irány hát a "jageqr" bar (Tommy így definiálta egy sms-ben a helyet), ahol szintén pazar légkör volt, jó zenékkel (Nirvana, Queen), "szerelemvonattal" (by Demjén Rózsi), meg mindennel mi szem-szájnak ingere (pl. Jager :P). Utána jött a Café színpad (pontosabban mi mentünk), ahol a Neo bizsergette a dobhártyákat, azt kell mondjam egészen tetszett. Ráadásnak az "Aiiaiiiyo" dübörgött (vagy fütyült), ahogy én azt vártam. Röpködtek rá az emberek a levegőben, köztük én is. :) Ja, még a Back to Blackre is bekukucskáltam, éppen akkor robbant vmi "Szerelembomba" és ezúttal is rá kellett jönnöm, hogy "Zene nélkül mit érek én". Soha rosszabb estét!

Jöhetett hát a zárónap, amely a vártnál hamarabb elérkezett. Mindenki összeszedte az utolsó erőtartalékait és megmaradt energiáját, hogy estére még egyszer egy hatalmasat tomboljunk. Jól jött a reggeli hideg zuhany (melegvíz amúgy sem volt), frissítőleg hatott. :) Dél magasságában egy érdekesnek ígérkező kerekasztal-beszélgetéssel indítottam a napot, különböző autentikus, illetve annak mondott személyiségekkel (Várhidi Péter, Mészöly Kálmán és még páran). A vita természetesen a magyar foci helyzetéről szólt, bár sok újat nem tudtunk meg, azon kívül, hogy labdarúgásunk a béka feneke alatt van. (Nemá...tényleg?)
Ezután (alatt) Tommyval és Gergővel kipróbáltuk a Nintendo Wii-t is, vicces volt. :) A boxot választottam, sikerült mindkétszer kiütéssel nyernem! Pedig akkor játszottam először. :) Jó móka amúgy, kívülről meg tök vicces. A DH-online még hírt (és képet) is közölt rólunk. Szerintük a videojáték jót tesz a másnaposságnak. Igazuk lett!
Némi újságolvasás (a Médiaterasz tele volt különböző sajtóorgánumokkal) után az estére készülődtünk, ennek szellemében kilátogattunk egy "közeli" vegyesboltba ahol némi folyadék-utánpótlást eszközöltünk. Sikeresen visszaérkezvén a helyszínre, már kezdődött is a Fürgerókalábak koncertje, kikre elég sok ember volt kíváncsi. A vicces szövegek megmaradtak, a zene azonban elég nagy stílusváltáson ment keresztül, ez már sokkal inkább metálos hangzás, mintsem punk. Az mondjuk poén volt amikor a gitáros lejött a színpadról és a közönség között szaladgálva gitározott. :) Negatívum, hogy nem volt a Dezső című szám (vagy az elején lemaradtam róla?). Az jó pont, hogy közvetlenek voltak, sokat beszéltek a közönséggel, de ennek ellenére a koncert mégis kicsit csalódást keltett számomra. Pár korty csapvízre még maradt idő a Supernem koncertje előtt, amit már szintén vártam. Elég hamar sikerült odaérnem, a beállás kicsit hosszúnak is tűnt, talán épp emiatt. Ennek ellenére Papp Szabiék remek hangulatú bulit adtak. Már az első számtól (Disznó) kezdve elkezdődött egy jó kis pogó, mely kitartott a végéig. Akik meg nem a magban tomboltak, azok is ütemesen ugráltak le-föl. Az új lemezről is sok dal elhangzott, pl. a "Zsebre dugott kézzel", mely szerintem az egyik legjobb felvétel a korongról. De a "Generáció" sem maradhatott ki természetesen, mely egyszerűen egy "popdalként" lett definiálva. A záró szám pedig a "Hangosabban" volt, talán erre tombolt mindenki a leghangosabban. :P Szabi többször is megjegyezte, hogy mekkora élmény ilyen jó közönség előtt játszani. Remek koncert volt!
A maradék "DavE hígítású" (értsd 1:1) vodkanarancs elfogyasztása után következhetett a legjobban várt fellépő: színpadon a Tankcsapda! A Nagyszínpad előtti téren már egy dobverőt sem lehetett volna leejteni (pengetőről nem is beszélve), mi azért befurakodtunk jobb oldal elejére. Azt kell mondjam Lukácsék minden várakozásomat felülmúlták. A setlist szenzációs volt, a kötelező slágerek mellett olyan régi kedvenceim is elhangzottak mint pl. a "Kis orosz lány" vagy a "Szabadon". A látvány meg magáért beszélt: a "Füst és lábdob" című nóta alatt füstgépek ontották az áldást, az "Üdvözöl a pokol" közben meg hatalmas lángcsóvák csaptak a levegőbe. Fantasztikus összhatás! "Tankcsapda! Tankcsapda!" Skandáltuk több ezren, Lukács Laci
csak annyit mondott "Közönség! Közönség!". Majd' két órás volt a program, de nagyon gyorsan elrepült. A ráadásban felcsendült az "Egyszerű dal", a "Legjobb méreg", majd természetesen a "Mennyország tourist" is. Egyedül a "Johnny a mocsokban" nevezetű klasszikust hiányoltam, de a koncert végi konfettieső látványa kárpótolt mindenért. Köszönjük, Tankok!

Mintegy 3 óra alvás után tértem magamhoz másnap reggel, mivel 10-ig el kellett hagyni a helyet, így 9-kor már a sátram lebontásával foglalatoskodtam. Nagy nehézségek árán összecuccoltam, némi kitérő után el is értem az esti vonatot. (Kösz Szili a zsét :D) Hazafelé, rengeteg élménnyel gazdagodva volt időm gondolkodni a buliról, mely az első nagy fesztivál volt az életemben, de biztos nem az utolsó. A társaság remek volt, a hangulat kiváló.
Az 5 nap hamar elröppent, és én már csak annyit mondhatok: jövőre, veletek, efott (a sör)!

/Igen, ez volt minden idők leghosszabb DavEblog bejegyzése, most már legalább 2 hónapig nem írok. Na jó, lehet az 3 is... :P/

2008. április 13., vasárnap 17:53

2007. november 4., vasárnap 0:24

Nem igazán rajongok a feldolgozásokért, éppen ezért üditő kivétel, ha születik egy olyan "remix", amely jobb, mint az eredeti.

Ilyen például az alábbi hölgyemény (Ana Free) előadása, mely szerintem simán kenterbe veri az originál változatot. (a csajról nem is beszélve! :D) Nem rossz, na! Sőt! :)

Ben E. King klasszikusa az 1961-es Stand by Me. A Pennywise verziója nem állítom hogy zenetörténeti mérföldkő, az viszont biztos, hogy egy remekül eltalált cover-ről van szó. Igazi punk rock pörgés!

Végül, de nem utolsó sorban, hogy a hazai előadók se maradjanak ki: Alvinék (2003-ban) fogták a Danubius által rongyosra játszott (az Irigy mirigyék által is kiparodizált) Hajnalt a Groovehouse-tól, aztán kicsit felpörgették (a stílus minden attribútumával felvértezve) valamint csináltak hozzá egy Mátrixra "hajazó" vámpíros klipet. Na, így mindjárt jobb lett, már pogózni is lehet rá! :)

2007. szeptember 8., szombat 10:48

Húgom nemrég kapott egy műanyag gitárt, (az eredeti Ibanez hű másolata) azóta lelkesen tépi a húrokat - nem is akármilyen zenékre! Master of puppets!

2007. szeptember 6., csütörtök 23:14

2007. augusztus 27., hétfő 0:43 Nyaralás nem lévén idén, drága kis fővárosunkba tettem egy röpke kis kirándulást a szombati nap folyamán. Mit ad a véletlen, szokás szerint Alvin és a mókusok koncert volt épp akkor. :) A legnagyobb kánikulában érkeztem meg Tommy barátomhoz, akinél némi rábeszélés után tápanyagot vettünk magunkhoz. Bezony, pizzát rendeltünk!
Ezután már meg is érkezett az ügyeletes taxi is, Tr3K és az ő "nemtomhánylóerős" Alfa Romeója személyében. Át is ugrottunk tehát a koncert előtt Budáról Pestre, az Íjász söröző(?)be. Jókat csocsóztunk, bár rájöttünk, hogy 3-an vhogy nem az igazi, vmilyen csoda folytán mindig az egyedül lévő szenvedett már-már megalázó vereséget. Némi folyékony nedűvel feltankolva mentünk vissza a Duna túloldalára ahol már lassan kezdetét is vette idei negyedik Alvin koncertem. Szokás szerint lemaradtunk az első 2 számról (Jézusnak volt-e szakálla, Sokmindent láttam), nagy nehezen azért bejutottunk így már be is mehettünk az akkorra már szép számúra duzzadt tömegbe. Gyorsan körülnézve észrevettem, hogy talán én vagyok itt a legidősebb (vagy inkább Tommy, aki mindjárt 21 múlt), de szerencsére simán letagadhatnék pár évet szóval még beengedtek. :) A setlist egész jó volt (sőt), bár személy szerint a fúvósokat továbbra is hiányoltam. A pogó az ment végig, remek hangulat volt, bár kicsit elvesztettem időérzékemet mivel mire a "Kicsit" c. szám jött úgy éreztem mintha most kezdődött volna a buli. Szóval lehetett volna még pár számot belepréselni, mivel így is korábban kezdtek.  Volt ismét tanga villantás, bár azt nem mondhatom el (ahogy a dal címe is mondja) hogy sok mindent láttam. :) De majd legközelebbre megnövök. Ja végre játszották a "21 múltam"-at is, nem mintha nekem még aktuális lenne, majd jövőre, ettől függetlenül még jó kis szám. :) A ráadás két dalról nem mondható el, hogy meglepetésként hatott, mivel jött a Lacika, és természetesen az "Alvin himnuszként" definiált Qrva élet, amit lelkesen kiabáltunk is a vissza-visszával egyetemben. Az mondjuk feltűnő volt, hogy az énekeljenek a lányok felszólításra kb. 5 srác kezdett el üvölteni a környékemen. De ekkor már mindenki egy emberként ugrált. :) Összességében tehát remek nyárzáró (hüpp-hüpp) koncert volt!
A mókusok után még ottmaradtunk egy kis after party reményében, ami nem is lett volna olyan rossz ha nem olyan botrányos zenék mennek amiket még a Danubius rádió is félve játszik le. Az mindent elmond szerintem, hogy a TNT - Rendőrnő című megaslágere volt a legjobb dal az est folyamán (ekkor a tömeg szinte euforikus állapotba került - velem együtt). Na jó, volt egy Bon Jovi is. :P (Icc máj lájf!) Ezeken kívül Christina Aguileratól, Dj Bobon át Fenyő Mikiig minden volt. Pogózni tehát már nem pogóztunk. Még az Eye of the Tigerre se! :D Még állítólag DnB is volt...pff... De hát ízlésekről nem illik vitatkozni... Egyébként a hangulatra nem lehetett panasz, bár a közönség punkot szerető része ekkorra már hazaszivárgott és helyüket átvették a főként Rioban edződött arcok.
A fáradtság tetőfokán indultunk haza az éjszakai járattal (BKV rulez!). Ellenőrök most nem voltak pedig volt jegyem. Ezúton üzenem nekik, hogy jöhettek volna bátran. ;)

Ennyit tehát a nyár utolsó koncertjéről számomra, buli még szerintem lesz, nekem pont két hét van a sulikezdésig.
Ohh rengeteg idő! :D

2007. július 10., kedd 23:07 Van egy Canon in D major nevezetű szerzemény amelyet Johann Pachelbel szerzett a XVII. században. Több, mint 300 évre rá egy Jerry C művésznevű ázsiai zenész srác feldolgozta ezt az eredetileg vonósokra íródott muzsikát és átültette elektromos gitárra. Csinált hozzá egy remek alapot, és a dalt kiegészítette különféle rockos elemekkel. Így született meg legismertebb slágere, a Canon Rock. Ezt aztán felrakta a netre, amely rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert, olyannyira hogy mások is megtanulták a dalt és feltöltötték saját változatukat is. Egy funtwo nevű ifjú gitárvirtuóz is felrakta a maga gitáros videóját, mára ez lett az egyik legnézettebb YouTube videó. ("postzártáig" több, mint 23 millióan nézték meg.) (szerintem azért az eredeti Jerry C verzió nagyságrendekkel jobb, mint bármelyik) Persze rajta kívül még többszázan rakták fel saját Canon rockjukat. Ebből született aztán egy mix, melyben 40 videót vágtak össze egész ügyesen (tegnap ki is került a YouTube főoldalára).
Jöjjön tehát az "Ultimate Canon Rock", benne egy ifjú női gitárossal is!

2007. május 13., vasárnap 0:07 Néz(t)em ezt az Euróvíziós dalfesztivált az m1-en, hát meg kell mondjam eléggé vegyes volt a színvonala, de az a képzeletbeli igényesség-mérleg is inkább a negatív tartományba billent el kissé. Rúzsa Magdi a kilencedik lett, végezhetett volna előbb is, de a kacifántos szavazási rendszer miatt ennyire futotta. Szép eredmény ez így is! Én mondjuk igazából hiányoltam a rockosabb dalokat, legtöbbjük az elődöntő során kiesett. Az az andorrai punkbanda egész jó volt, bár nem voltak túl eredetiek, a Sum 41 hasonmásversenyen bizonyára előkelőbb helyen végeztek volna. Mire ezeket a sorokat bepötyögtem már vége is lett a megmérettetésnek, a szerbek nyertek, legfőképpen népes rokonságuknak köszönhetően.
Jómagam pedig lassan álomra hajtom fejecském, hiszen holnap kimerítő tanulás kosarazás vár rám. :)

2007. május 10., csütörtök 14:46

Lezajlottak az idei dunaújvárosi főiskolás napok, azt kell mondjam nagyon király volt, legalább olyan mint amire számítottam. :)
Egy kis előmelegítéssel kezdtük Alvinék előtt majd olyan fél órával a koncert előtt megérkeztünk a helyszínre ahol elég nagy pangás volt. Hörpintettünk még egy kis malátaszörpöt, akkor már láttuk, hogy hangolnak a "mókusok".
A tömeg lassan gyülekezett, bár igazából a színpad előtt még senki nem állt. Aztán Alvin mondta, hogy lassan kezdenek, úgyhogy menjünk közelebb - nem kellett kétszer mondani! Bele is csaptak a húrokba, hasonló számokkal kezdtek, mint legutóbb a Zöld Pardonban. Ekkor még finoman szólva is szalonhangulat volt, aztán pár dal után elindult a pogó és az ugrálás, onnantól kezdve nem volt megállás. :) Elég családias volt a hangulat, de akik voltak azok jól érezték magukat. :) Olyan 30-40 aktív tag lehetett akik vágták a szövegeket és énekeltek (is), a többi pár(?) száz fő viszonylag csendes szemlélő volt. De hát legyen ez az ő bajuk. A dalok közti szünetekben repkedtek a poénok, nagyon jó hangulatot csináltak. A hangosítás némileg lehetett volna jobb is mivel sokszor nem lehetett hallani az éneket, ettől függetlenül isteni buli volt! Pár szám azért még belefért volna (jópár)! :) Majd lesznek képek is, kíváncsi leszek rájuk...
Szó mi szó, Alvinék után enyhén elfáradtam, így a Belga koncert alatti időt a pihenésnek szenteltem (régebben szerettem őket, de most ahogy hallom jobb, hogy inkább relaxáltam), jól tettem hiszen utána máris jött a Tankcsapda! A közönség már elég szép számban megjelent itt, sok ismerős arcot láttam. A hangzás szó szerint ütős volt, főleg a dobnak volt ereje. Legtöbb szám persze a "Mindenki vár valamit" című legutóbbi lemezről volt, de felcsendültek a régebbi klasszikusok is, mint pl: Jönnek a férgek, A legjobb méreg, Mennyország Tourist de a "Punk and roll" albumukról is játszottak. Pár "slágert" persze hiányoltam, de hát ha az összes jó számukat eljátszották volna akkor reggelig maradunk. :D
A hangulat a közönség egészét tekintve egy fokkal jobb volt, mint az Alvinon (a nagy számok törvénye) már a hátsó régiók is aktivizálódtak, elöl mondjuk a pogó létszáma ugyanannyi volt, a ráadásra be is mentem. :) Az utolsó szám az "Itt vannak a tankok" volt. - jól szólt!
Másodszorra (természetesen) már nem jöttek vissza, indulhattunk is hazafelé, a koliba, ahol jómagam kipihentem ennek a remek napnak a fáradalmait, megviselt végtagjaim meg is hálálták a gondoskodást...
Így kipihenve azt mondhatom: soha rosszabb fősulis napokat! :D

2007. április 18., szerda 21:51

Igazán ütősnek ígérkeznek az idei főiskolai napok!
Rádióból hallottam fél füllel, ha minden igaz ezek az együttesek várhatók:
- Bikini
- Belga
- Alvin és a Mókusok
- Tankcsapda

(különösen az utolsó két név figyelemreméltó nálam, bár mindegyik bejön :))

Szóval ha így lesz, az zsír lesz!

rákendroooooollll!!!! :D

2007. április 12., csütörtök 0:52
Tegnap(előtt) hazánkban koncertezett Európa egyik legnépszerűbb(khmm...) emo(?)bandája(?!), a Tokio Hotel! Ez a nem mindennapi tény még nem késztetné azonnali postolásra az egyszeri bloggert (jelen esetben szerény személyemet), de az index nemrég kirakott videója mindenképpen figyelemreméltó, így muszáj beágyaznom. (na meg megágyaznom se ártana, ha várni akarom az álommanók érkeztét ilyen kései órán... :))
Szóval itt a videócska:

Na, azért van rajta pár jó csaj :D

2007. március 10., szombat 19:28

Hétköznap egész végig jó idő volt most meg hétvégére romlik el. Álítólag holnap talán már nem fog esni így lehet tudok menni kosarazni. Addig is mit csináljon az ember, hát ül a szobában és zenélget, véletlenül épp volt egy kamera a közelben...
Ez egy klasszikus Alvin és a mókusok szám ha vki nem ismerné fel. :)

 

2007. február 1., csütörtök 14:50 Megalakult az első magyar (a német Tokio Hotel mintájára) tini-rockzenekar (már a műfajnév is érdekes) No, thanx néven. A banda neve elég találó mindenesetre. Már klip is készült "Egy másik nemzedék" címmel és elég erősen a Nirvana-ra hajaz a stílusa. (Smells like teen spirit)
Ha elvileg ez a "húzószáma" a bandának akkor milyen lehet a többi...
Az elvetemültek a youtube-on rálelhetnek eme nemes szerzeményre, az meg egy külön adalék, hogy a zenekar(?)nak nincs dobosa hiába 4 tagú. Bár lehet a 13-14 éves korosztályú leendő rajongótábort ez nem fogja zavarni...
A menedzser csak ennyit mondott mi volt a szándékuk: "befedtük a piaci rést..." - no comment :D

2006. december 27., szerda 16:42

Itt az új gitárom némi effekttel...Egy megaslágert játszok rajta. (a tab nem tökéletes sajna)

 

2006. november 5., vasárnap 1:00

Mivel nem volt jobb dolgom így mindenki nagy örömére ismét feltettem egy kis videócskát a youtube közösségi oldalra megcsillogtatván (villany)gitáros tudásomat. Jó hát a fejlődés határa korlátlan még számomra szóval lesz ez még jobb is, de annyira azért nem szörnyű. :)